Évente akár 2000 bálna is partra vetődhet a Földön, és az esetek döntő hányadában ez az állatok halálát okozza. Ám a bálnák partra sodródása nem szándékos.

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatója, Darlene Ketten már 20 éve foglalkozik partra vetett bálnák és delfinek tanulmányozásával. Léteznek olyan elméletek, miszerint a bálnák azért úsznak ki a partra, mert segítséget kérnek. Ám leginkább a véletlen, néha a pánik, olykor pedig betegségek vagy egyes algafajok által kibocsátott toxinok miatti elgyengült állapot áll a jelenség mögött.

Bálnamentés Új-Zélandon

Az sem kizárt, hogy a tenger alatti navigációhoz (elméletileg) a Föld mágnese terét használó bálnák “iránytűje megbolondul”, amikor a földmágnesség megváltozik - például erős naptevékenység vagy egyes helyi anomáliák hatására.

A Kanári-szigeteknél 2002-ben 14 csőröscet futott partra, miután a vízen haditengerészeti gyakorlat folyt aktív szonár-használattal. A víz alatti tájékozódást segítő szonárok olyan hangosak voltak, hogy az állatok ijedtükben nagy sebességgel úszva nem tudták kikerülni a szigetet, és “kisodródtak a kanyarban”.