Szinte mindegyik nagyobb alpesi völgyben 1500 m fölött hatalmas völgyzárógát és nagy kiterjedésű mesterséges tó mellett vezet el utunk. Az év túlnyomó részében azonban nem láthatjuk csordultig telve e tározókat. Kopár, sziklás, törmelékes partjuk 10-20 m-rel húzódik alattunk, horgász, fürdőző sehol.

Áramtermelésnek sincs sok nyoma, öntözővízre pedig ilyen környezetben nincs kifejezett igény. Miért épültek akkor e hatalmas tározók, miért avatkozott be az ember a hegyi vízfolyások életébe?

Árvízvédelmi víztározó a Zillervölgyi Alpokban

Ahogy a néhány nap múlva megjelenő új számunkban Bözödújfalu esetében is elemezzük, az ilyen típusú gát- és víztározó-építésnek elsősorban árvízvédelmi okai voltak. Tehát a nevezetes, erdélyi dombvidéki tározó sem a diktatúra falurombolási terveinek sorába illeszkedett elsősorban. Pedig a katasztrófaturizmus legendaköre így tartja!

Az Alpokban járva már a települések menti völgyi szakaszokon is különös táblákat láthatunk. Egy cunami szerű óriáshullámot ábrázolnak, gyakran menekülő emberalakokkal és sokszor a táborozást tiltó feliratokkal. Ennek az a magyarázata, hogy a völgy magasabb részén fekvő víztározóból figyelmeztetés nélkül nagyobb mennyiségű vizet engedhetnek le egyszerre, ez pedig hirtelen megemelheti a patakok vízhozamát, vízállását. Persze ez egy energiatermelésre használt víztározónál is rendszeresen előfordul, ám az árvízvédelmi hegyi tározókból is szakaszosan nagy mennyiségű vizet eresztenek le, hogy mindig bőven legyen hely a gát mögött a hirtelen hóolvadás, vagy nagy esőzések okozta többlet vízmennyiség befogadására.

Áradásra várva - alacsony nyári vízállás a mesterséges tavon

E nagy hegyi tározók elsődleges célja ugyanis, hogy megakadályozza a magashegyi területekről lerohanó, a völgyekben összegyűlő áradás pusztítását. Míg az 1950-60-as években rendszeresen katasztrófális árvizek sújtották az alpesi hegyi településeket, ma ezek igen ritkává váltak a vízvisszatartó tározók megépülésével. E létesítmények különösen hatékonyak a villámáradások megfékezésében (magazinunk e számában, az észak-magyarországi kora nyári áradások kapcsán e jelenségről is részletesen írunk).

A Kauner-völgy nagy víztározója az Ötz-völgyi Alpokban

A félig töltött állapotban a lehömpölygő vízre váró tározó, feltöltődése közben akár napokig is késleltetni tudja az áradat völgyi levonulását, egyenletes vízmennyiséget engedve a völgybe, így elsimítva a hirtelen érkező, igen magasan tetőző, majd viszonylag gyorsan levonuló természetes árhullámot. Ehhez azonban szinte mindig alacsony vízszintet kell benne tartani, hiszen szinte bármikor szükség lehet vízvisszatartó szerepére. E csupasz partú tólátvány nem a legüdítőbb, de igencsak hasznos helyszín.

A víztárazó túlfolyó-tölcsére nyári, alacsony víznél

A Kauner-völgy látképe a csak részben telt tározóval

fotó: exterra