A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat színes – az egész régiót felölelő – kulturális kínálattal várja az érdeklődőket.
A programévet többéves előkészítő folyamat előzte meg, melybe a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) a Semmi különös? A Bakony ékkövei! projekttel kapcsolódott be 2022-ben.
Az FTI-iASK vezetésével a Bakony négy településén – Bakonynána, Borzavár, Jásd és Nagyesztergár – megvalósuló társadalmi innovációs projekt célja kettős: egyrészt a részvevő települések identitásának megerősítése a feltáró munka révén, másrészt a felkészítésük olyan hosszú távon fenntartható programok kialakítására, melyekkel sikeresen kapcsolódhatnak a VEB 2023 Európa Kulturális Fővárosa programévhez. A kutatás az FTI-iASK Kraft – „Kreatív város – fenntartható vidék” regionális fejlesztési koncepciója szellemiségében a Bakonyban élő közösségek rejtett értékeit, erősségeit hivatott felszínre hozni, és bemutatni szélesebb közönség számára a nyilvános rendezvények révén.
2022 júliusában egy kéthetes terepmunka során a szakértői csapatok felméréseket végeztek a települések rejtett kincseiről. Vizsgálódásaik során feltérképezték a falvakat és a környező tájat, interjúkat, mentális térképeket készítettek, egyeztetéseket folytattak a jelentős civil szervezetekkel, levéltári kutatást végeztek, hagyatékokat, gyűjteményeket tekintettek át.
A Földgömb olvasóinak szívéhez talán a Zirchez közeli Borzavár községben szerzett tapasztalatok állhatnak a legközelebb. Patakvölgyben bújik meg a 750 lakosú település, amelyet sokan ismernek tiszta levegőjéről, védett gyurgyalagjairól – azok mindenképp, akik a Kéktúra részeként körül is néznek itt, vagy meglátogatják a piknikezők paradicsomát, a Kopasz-hegyi Szentkutat – mielőtt tovább indulnának a Cuha-patak, a Római-fürdő vagy a tési szélmalmok felé. De híresek még a borzavári táncok, dalok, és egykor sokan tudtak arról is, hogy az itt élők gyártják-faragják a legjobb seprű-, meg szerszámnyelet az országban.
Kutatóinknak (Horváth Csaba geológus, Horváth Csenge Veronika biológus, Vastag Richárd táncos-néprajzos, Bakó Boglárka antropológus, Z. Karvalics László történész, Katona Linda településfejlesztő) két hét alatt sikerült elvégezni a történetét 1761-ben, 29 család letelepítésével kezdő falucska környékének geológiai feltárását. Lajstromba vettük a jellegzetes kultúrnövényeket, bejártuk a környező erdőterületeket, átfésültük a régészeti jelentőséggel és annak esélyével bíró területeket. Kiolvastuk a régi temető megfakult sírkőfeliratait. Mélyinterjúk és hosszú beszélgetések segítségével sikerült eddig nem rögzített néprajzi adatokat gyűjteni, és megismerkedni a személyes, családi emlékezet sok-sok darabjával. (A nagy mesélőkedvű és mindig derűs, 103 éves Róza nénihez többször is visszatértünk). Amit hallottunk, abba sokszor a levéltári feltárás során is beleakadtunk, mert a község iratainak tanulmányozása során már kedves ismerősökként köszöntek vissza a szereplők – családtagok, egykori tűzoltók, képviselőtestületi tagok, kocsmáros famíliák, boltosok. Sokat segített a fáradhatatlan helytörténeti gyűjtő, Jakab József különleges fényképarchívuma is. Ezt a falu lakói „adták össze”, hogy közös emlékezetüknek legyen hiteles lenyomata. Már csak kiállítási helyszínt kellene találni a múlt idők sok-sok tárgyának is, amelyek most egy helytörténeti múzeum nyersanyagaként, egy padláson várják, hogy méltó körülmények közé kerüljenek.
Oly sok, megörökítésre érdemes, különleges esetbe szaladtunk, hogy abból egy egész könyv volna összeállítható, „Borzavári történetek” címmel, ami nem csak az itt élőknek vagy a Bakony szerelmeseinek, hanem bárkinek érdekes olvasmány lehetne. A helyieket folytatásra ösztönözve megszületett egy műmese-folyam első darabja, „Az utolsó lombtündér”. Kidolgoztuk egy innovatív Múlt-út koncepcióját (sétaállomásokon a múlt egy-egy darabja elevenedik meg QR-kód segítségével az arra járók számára).
És a munka itt nem ért véget. A település adottságaira tekintettel kidolgoztunk egy merész stratégiai fejlesztési koncepciót is, amely páratlan ökoturisztikai helyszínné teheti a következő években-évtizedekben Borzavárt. Érdemes lesz figyelni a híreket, sikerült-e szövetségeseket találni a sok-sok izgalmas elképzeléshez. Megvalósul-e a különleges Csodaliget-sétány, amihez bárki csatlakozhat saját park-terveivel? Hány új tematikus-szakosított túraútvonal indul madarak, gyógynövényritkaságok, gombák, hóvirág- és medvehagyma-telepek, óriásfák, famatuzsálemek és gyümölcsfák felé a sokfunkciós Ökotájházból, a völgy látképét uraló hatalmas, felújításra váró kőhodályból? Ideszoknak-e az erdőkertekkel vagy az etnoökológiával foglalkozó szakemberek? Sikerül-e létrehozni az erdei könyvtárat (olvasásra csábítani fás környezetben), az erdőkönyvtárat (erdővel és fákkal foglalkozó könyvek gyűjteménye) vagy az erdőgalériát (erdővel foglalkozó műalkotásokkal)? Életre kel-e a magfogó-magmegosztó műhely?
Előbb-utóbb Borzavárra kell látogatni, hogy kiderüljön.
Szöveg: Dr. Szabó Mariann–Z. Karvalics László
A program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával jött létre.
