A FÖLDGÖMB
image image image image
Két pár gumicsizma Gumicsizmám talpa nyöszörög a hullámosra fagyott jégrétegen. Mellette a víz dühödt morajlása és a szánkóink talpából kiálló szögek jég-selymet sértő karcolása zajong... Szombat reggel nyugodtan ültem a pizsamámban, amikor megcsörrent a telefonom. Irimiás Balázs, a Csoma Szobája Alapítvány kuratóriumi elnöke volt az. – Figyelj, Panni! Sonam...
Kvarc – Az Ezerszínű és ezerarcú A Magyarhoni Földtani Társulat „Kezedben a múlt” programjának keretében másodszor választották meg az Év ásványát és az Év ősmaradványát. A 2017-es Év ásványa címet a kvarc nyerte, mégpedig meggyőző fölénnyel a színtelen, de igen hasznos gipsz és a malachit–azurit színes, azonban a hétköznapi életben kevésbé ismert párosa előtt. A kvarc mindkét...
HOLT-TENGER – Egy haldokló tó a szárazföld alagsorában Letűnt városok és legendás civilizációk, természeti katasztrófák és máig tartó emberi konfliktusok színtere. Nevével ellentétben tó, melynek mélyén pezseg az élet – még ha kezdetleges is. A kiszáradás fenyegeti......
Nagyfiúk játszótere – Alaszka: Medvéknek való vidék Ha Alaszka, akkor medve; kevés az ennél egyértelműbb képzettársítás – legalábbis a vadvilág szerelmesei körében. Nem alaptalanul: Földünkön sehol másutt nem találunk ilyen számban és változatosságban ezekből az állatokból, mint az Egyesült Államok e távoli vidékén...

Tibet - Száműzött szabadság: 50 éve vérbe fojtva

A pekingi olimpia forgatagában alig figyeltünk az egymás után sorjázó botrányok leginkább elgondolkodtató mozzanatára. Pedig a feltörekvő Kína visszásságairól ez az eset sokkal többet elárul, mint az olimpiai megnyitón a gyönyörű hangú, de csúnya kislányra „nemzeti érdekből” play-backelő reklámgyerek, vagy a nemzetiségek ruháiban pompázó han-csemeték.

Történt ugyanis, hogy a dél-kínai Gunadong tartomány egyik üzemében éppen az emigráns tibeti kormány zászlóit varrták tengerentúli megrendelésre, míg a pekingi hatóságok a buddhista szerzetesek lhászai tüntetéseit igyekeztek megtorolni, s az olimpiai lángot minden tiltakozás ellenére „föld körüli pályára” állították. A gyár tulajdonosának fogalma sem volt, hogy piacgazdasági megfontolásból követ el hazaárulást az államszocialista Kínával szemben. A munkások is csak a televíziós híradásokból jöttek rá, hogy a náluk gyártott zászlókat a tibeti függetlenség aktivistái bontogatják világszerte.


De honnan is tudhatták volna Gunadongban, hogy a sokszínű, műszálas vásznak egy, a világ tetején is elszigetelt kisebbség szabadságvágyának, szellemiségének és kultúrájának a szimbólumai, nem holmi tömegtermelésre szánt, pár fen-es exportcikkek? A hatalmas területen szétszórt néhány millió tibeti pedig kis túlzással elférne Peking szállodáiban
Amióta kínai csapatok 1951-ben lerohanták Tibet „istenkirályságát”, arra kényszerítve annak vallási és politikai vezetőjét, hogy szerződésben legalizálja az új status-quo-t. És hogy az „ügyet” nyomatékosítsák, 1959 március 10-én - éppen ötven éve - vérbe fojtották az elnyomó rendszer elleni lázadást, indiai száműzetésbe kényszerítve Tendzin Gyaco-t, a XIV. Dalai Lámát.


Az erőszakmentességet hirdető Dalai Láma a pusztítás és az elmúlt 50 évben a tibeti népnek okozott szenvedés emlegetése mellett a fejlődést is elismeri. Világjáró politikai-vallási vezetőként a modernizáció vagy a piacgazdaság előnyeivel és hátrányaival egyaránt számol, sőt, elfogadja mindazt, ami Tibet békés jövője szempontjából hasznos lehet. Sajátos Tibet-álma van. A tibeti népet függetlenként határozza meg, mégsem kér beleszólást az állampolitikai, külügyi vagy védelmi kérdésekbe. De a Tibeten belüli gazdaság, oktatás és szellemiség irányításának a felelősségét visszaváltaná Kínától. Ez a képlet szinte tökéletesen megegyezik a nyugati demokráciák autonómia-gondolatával.

Illúziói persze nincsenek. „A mi közreműködésünk nélkül csak pusztuló kultúra, pusztuló környezet és sok-sok szenvedés marad.” - vallja. Pontosan ezt a „közreműködést” utasítja vissza Peking, és kivár. A Láma pedig már 73 éves. Világszerte nagy tisztelet övezi, népének hiteles szószólója, Nobel-békedíjas. Mindenütt a legmagasabb szinten tárgyal, emigráns kormányát azonban egyetlen ország sem ismeri el…

Kapcsolódó anyagok: Dharamsala: India Lhászája
Suhanó Acélsárkány Ég és Föld határán: A Tibet-Expressz
Szöveg: Laczkó Vass Róbert
Fotó: Heiling Zsolt

Qatar 20161219