Ha azt halljuk, Kaukázus, két dolog is eszünkbe juthat: egyrészt egy látványos hegyvidék Ázsia peremén, melynek néhol 5000 méternél magasabb vonulatai a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó között húzódnak, másrészt pedig egy manapság geopolitikailag egyre inkább elértékelődő régió, amelynek határai nem teljesen egyeznek meg a hegyvidéki határokkal. A történelem során a keresztény és iszlám kultúra pufferzónájaként e térség mindig is nagyhatalmi törekvések kereszttüzében állt, a mai érdeklődés fókuszába pedig a Szovjetunió felbomlása miatti hatalmi vákuum kitöltése, az éppen emiatt stratégiailag fontos szénhidrogén-szállítási útvonalak ellenőrzése, a sajátos kulturális, etnikai törésvonalak, illetve a térségből induló népességkiáramlás okán került.