A FÖLDGÖMB
image image image image
JÉGTÁNC – Olvadó tengeri jégvilág Az Északi-sarkvidék tengeri jege évről évre szeptemberben éri el minimumát: ennek mielőbbi – akár már tavaszi – előrejelzése fontos környezeti és egyben gazdasági kérdés is. A Jeges-óceán jégborítása ugyanis igen fontos tényező a környék időjárásának alakításában, az arktiszi időjárási kilátások pedig alapvető információt jelentenek a sarki...
Keskeny földhíd, széles érdeklődés Talán csak felfedezésének első éveiben nem volt érdekes, azóta viszont nem lankad az érdeklődés az Észak- és Dél-Amerikát összekötő, keskeny földsáv iránt. Vajon mi az oka anak, hogy e parányi térség évszázadokon át töretlenül a figyelem középpontjában maradt? Milyen szempontok irányították az emberiség tekintetét a földszoros elkeskenyedő, déli...
Környezeti zavar „Zavar. Vizuálisan is és érzelmileg is. Zavar, hogy ilyen környezetben kell a gyermekemet felnevelnem, zavar, hogy dominál a giccs és a rossz ízlés. De közben élvezem is, mert jókat lehet szórakozni rajtuk. Nem mindenkit érint meg ez a fajta látásmód. Szakmámat tekintve morfopatológus állatorvos vagyok. Lehet, hogy emiatt kicsit »ferde« a...
A Budzsák - Ütközőzóna a végeken A délszláv háborút követően azt hihettük, hogy Európát (és főleg Magyarország tágabb térségét) egy időre elkerülik a fegyveres konfliktusokkal járó határváltozások. Aztán a 2014-es ukrajnai események ismét megmutatták, hogy jócskán vannak még le nem játszott ügyek. Nem véletlen, hogy sokan már a térképek újrarajzolását vizionálják. Ugyanakkor a...

A FÖLDGÖMB VILÁGA

14. Országos Sasszinkron – 2017. január 13-15.

Tizennegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Magyarországon élő és hazánkban telelő  ragadozómadarak éves számlálása. Ezeken a napokon égen, földön és az őrfáikon fellelhető szárnyas vadászok után kémlelnek majd a madarászok. A szinkronszámlálás során létrejövő adathalmaz segítségével pontos képet kaphatunk majd a madárállományról. Az adatokat a Magyar Madártani Egyesület Ragadozómadár Monitoring Központja értékeli

   

Mélyhűtve

Dermesztően hideg napok elé nézünk. Ha vacogás közben elgondolkodna, hol lehettek a Földön a  leghidegebb hőmérsékletek, a válasz egy borzongató: nem tudjuk pontosan. Hiszen csak onnan van hiteles adat, ahol megbízható mérőállomás működik

   

Oly távol. Vagy közel?...

A képsorozat története jöhetne a The Big Bang Theory (Agymenők) sorozatából is. Adott volt két egymást ugrató amerikai tudós a Salemi Állami Egyetemről. A geográfus és a biológus egymás ajtajára ragasztotta ki ezeket a fotókat, hogy próbára tegyék egymást: a képen műholdkép vagy mikroszkópos felvétel látszik-e? Az ugratás annyira sikeres volt, hogy kiállítást is rendeztek belőle

   

Miért repül az idő?

Már megint eltelt egy év...  A korral egyre csak szalad az idő. Ismerős érzés? A furcsa érzékelés hátterében több tényező áll, ezek egyike a megszokás. Amint lassanként megszokottá válnak a minket érő napi élmények, beépül a rutin, a körülöttünk lévő környezetet korunk előrehaladtával egyre jobban megtanuljuk. Az újdonságok eltűnésével az ismerős, megszokott dolgok “gyorsítják” az időt amint átsiklunk rajtuk

   

Jönnek a Geminidák! December 13/14

Jó idő esetén egy igen fiatal jelenséggel találkozhatunk: 13-ról 14-re virradóan óránként akár több száz meteorra is számíthatunk, ha figyelemmel követjük a jelenkor egyik legjelentősebb meteorraját, az egyre erőteljesebb hullásokat produkáló Geminidákat! Mindezt csak 1865-ben ismerték fel, hiszen előtte nem hozott számottevő csillaghullást. Idén a telihold ugyan ellenünk dolgozik, de számos nagyobb fényű meteor várhatóan átvillant majd a Hold fátylán

   

A természet bűvös száma: a hatos

Mi a közös a méhsejtekben, a hópelyhekben, a bazaltoszlopokban vagy a száraz, repedezett sófelszínben? Az alapformáik. A természet gyakran megdöbbentően szabályos formákat hoz létre, ám ez nem véletlen. Szigorú fizikai törvények szabályozzák ezek létrejöttét: többek közt az energiaminimumra törekvés, a teljes térkitöltés

   

Vízilabdák jégből

Hideg klímájú tavak partján vagy északi folyamok kiöblösödéseiben olykor megfigyelhető a jéglabda-képződés. A látványos jég “ágyúgolyók” tartós, szélsőségesen hideg időjárás esetén a túlhűlt vízfelszíni rétegben létrejött jégmagvakból képződnek. A jégmagok ráfagyással híznak, ám összefüggő jégréteget nem alkotnak, mert az erős szél és a hullámzás folyamatosan görgeti a darabokat, mozgásban tartja őket. Ezzel az állandó, minden irányú koptatásnak kitett darabok gömbökké formálódnak. Méretük ezzel nem feltétlen csökken, hiszen a ráfagyás, a hízás mindeközben tovább zajlik

   
Qatar 20161219