Az Év Vadvirága mozgalom célja a hazánkban élő ritka és védendő növényfajok népszerűsítése, a hozzájuk kötödő problémák bemutatása és védelmük előmozdítása. A cím birtokosát közönségszavazással választják ki egy szakmai bizottság által jelölt három növényfaj közül. 2023-ban a borzas lenre, a tarka nősziromra vagy a selymes peremizsre lehetett szavazni. Mindhárom növény rendkívül szép, védett faj. Az online szavazást a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület bonyolította le a honlapján keresztül, a Magyar Biológiai Társasággal együttműködve. 2023-ban a beérkezett szavazatok 60%-ával a borzas len lett az Év Vadvirága.
A len nemzetségnek hazánkban 9 faja él, közöttük olyan közismert növényekkel, mint a házi len (Linum usitassimum) vagy a rendkívül ritka és fokozottan védett pilisi len (Linum dolomiticum). Vadon leggyakrabban a hegyi lennel (Linum austriacum) találkozhatunk, amely száraz gyepekben, gyakran még utak mentén is tömeges. A lenek többsége sárga vagy liláskék, de fehér virágú fajok is akadnak közöttük.
A borzas len (Linum hirsutum) szirmai halvány vagy sötét liláskékek, jellegzetes mintázattal. A házi len közismert, kék virágánál tehát a borzas len szirma egy kicsit lilásabb. 50–80 cm magas, feltűnő növény. Nevének megfelelően hajtásai és levelei bozontosan szőrösek, de homokpusztáinkon előfordul egy, csak nálunk élő, kopaszodó alfaja is. Pontuszi-pannon–balkáni elterjedésű faj, keleten a Kaukázuson át egészen a Kaszpi-tengerig előfordul. Hazánkban szórványosan sokfelé találkozhatunk vele, a Tiszántúlról azonban hiányzik. Mészkedvelő növény, sztyeppréteken, erdők szegélyében vagy homokpusztákon él, májustól júliusig virágzik.
Amennyiben rendszeresen szeretné olvasni lapunkat, fizessen elő kedvezményes áron!
Előfizetek
